Valóban előnyt élveznek a márkák a rangsorolásban? Lehet-e egy kis hazai vállalkozásnak márkája a Google szemében? És ha igen milyen előnyökkel jár mindez? Találgatások és módszertan következik.
Régóta készülök megírni ezt a cikket, mert azt gondolom fontos, és alig lehet róla olvasni, de amit itt leírok, az a SEO teóriák körébe tartozik, azaz csak egy elmélet a saját szűk tapasztalataim alapján.
Őt miért nem bünteti a Pingvin?
2012. óta a Pingvin igen sok oldalt büntetett le, de úgy tűnt, hogy vannak kivételezett oldalak, amelyek a kulcsszavas katalóguslinkek ellenére sem kapnak büntetést. Mi lehet ennek az oka? Sokszor nem a minőségi tartalom, mert van úgy, hogy az sem jobb, mint a büntetett oldalaké. Ha rossz a linkprofil, és a tartalom sem jobb, mint a büntetett oldalaké, akkor mi lehet a magyarázat?
Bár sok válasz létezhet, a két legkézenfekvőbb a felhasználói adatok, és a márkakeresések. Ha egy weboldal nevére sokan keresnek, akkor az egyfajta védettséget kap, és sokkal később kap büntetést, mint egy átlagos oldal, vagy ha büntetést is kap, az kevésbé súlyos.
Tulajdonképpen a bizalom az, ami egyfajta védettséget ad Pingvin és a Panda, de más algoritmusok ellen is. Persze vannak olyan nagyságrendű hibák, ami már „nem megbocsátható”, de a bizonytalan helyzetekben, mintha előnyt élveznének a márkaoldalak.
Lehet-e egy kis cégnek márkaoldala – Site Authority
A nagy kérdés, hogy mi minősül márkaoldalnak? Lehet-e egy kis oldalnak márkaoldala? A válasz az, hogy véleményem szerint igen.
Hirdetés
Legegyszerűbb ezt úgy ellenőrizni, hogy a Google keresőjébe beírjuk a domain nevét. Attól függően mekkora az oldal iránti bizalom eltérő képet kaphatunk. Ha megjelennek a sitelinkek, akkor az oldal komoly bizalmat élvez a Google irányából.
Íme, egy példa, ha nincs bizalom:
Ez már pozitív előrelépés, hiszen megjelennek a mini sitelinkek:
És egy Full Authority, ahol teljes a bizalom.
Azt, hogy milyen mérvű a bizalom tovább lehet nyomozni, ha nem a domainnevet, csak a márkanevet írjuk be, tehát az ite.hu helyett csak annyit, hogy ite. Ez különösen akkor érdekes, ha olyan kifejezésről van szó, ami önmagában is értelmes.
De természetesen ennek még kevés köze van a márkához, inkább a linkprofillal van összefüggésben
Most viszont derítsük ki, hogy márkaértéke van-e az oldalunknak a Google szemében?
Márkát képvisel-e a weboldalunk?
Ezt alapvetően két úton deríthetjük ki. Az első megoldás, hogy belépünk a Webmester Eszközökbe és ott a keresési forgalom, keresési statisztikák menüpont alatt megnézzük, hogy domainnevünkre, vagy márkanevünkre hány keresés történik.
Ha a leggyakoribb kattintások között ott szerepel márkanevünk, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy a felhasználók keresnek ránk, tehát rendelkezünk egyfajta márkával.
Ha a márkanevünket még egy plusz keresőszóval is rendszeresen megtoldják, az a biztos siker jele, különösen akkor, ha az egy számunkra fontos kulcsszó (nálunk például az „ite google” ilyen keresés)
De azért ne bízzuk el magunkat! Önmagában ez nem túl sokat jelent, hiszen az sem mindegy, hogy milyen a keresés volumene. Ha egy hónapban csak néhány tucat keresés érkezik, akkor még nem dőlhetünk hátra a székben, de persze a mennyiség függ attól is, milyen területen vagyunk érdekeltek. Ha egy szűk piaci szegmensben dolgozunk, már a havi 100 márkakeresés is lehet jelentős, van ahol az 1000 is kevés.
A feladat az, hogy összehasonlítsuk a márkakeresések számát a konkurenciáéval. Hogy hogyan tehetjük meg ezt? Nos, az Adwors kulsszótervező segítségével! Lássunk néhány példát.
Az alábbi táblázatban a főbb hazai meteorológiai portálok keresési adatait kértük le az Adwords segítségével. Jól látszik, mely oldalak nevezhetőek brandnek, és hol van még lehetőség komoly előrelépésre.
Természetesen egy részletes elemzésnél érdemes a domainnévre és ékezetes-ékezet nélküli verziókra is kérdezni, de a dolog logikája talán látszik.
A nagy kérdés, hogy a kis hazai szereplőknél ez a módszer működik-e? Érdekességképpen rákerestem a keresőoptimalizálás szóra, és az első tíz találatnál rákerestem a keresési számokra.
A módszer itt sem tökéletes, mert van ahol a személyes márka erős, van ahol a domainnév, van ahol a domainnév önmagában mást is jelenthet, de a logika talán látszik.
Az ite, mint márkanév jó helyezése számomra örvendetes, de a fő üzenet nem ez, hanem az, hogy ezzel a módszerrel becsülhető márkaerősségünk, és az is jól látszik, hogy ezzel a szűk keresési mennyiségű kulcsszavak esetén is becsülhető márkaerősségünk a konkurenciával összehasonlítva.
Panda algoritmus és márkakeresések
A napokban fogadta el az amerikai szabadalmi hivatal a Google egyik szabadalmát, amely többek között a legendás Navneet Panda nevéhez fűződik, aki a Panda algoritmusban is meghatározó szerepet játszott, róla is nevezték el.
A szabadalom lényege, hogy a Google a minőség megállapításakor azt veszi figyelembe, hogy hány márkakeresés, illetve márkakereséssel összefüggő kulcsszókeresés történt. Magyarán szólva hányan kerestek úgy hogy „ite keresőoptimalizálás”.
A Google azt tekinti minőségi oldalnak, ahol az általános keresésekhez képest ezek a márkával összeköthető keresések aránya magas. Magyarán szólva az emberek döntik el, mi a márka, a Google az ő kereséseik alapján tudja ezt kikövetkeztetni.
Persze ez csupán egy szabadalom, ami nem biztos, hogy működik is, de jól mutatja a Google logikáját, hogy a márkakereséseknek igenis jelentőségük van a kereső szemében, és azt, hogy valami márka-e, legkönnyebben a felhasználók keresései alapján tudja megállapítani.
És ezen szabadalom alapján a márkaoldalak jobb minőségű oldalnak minősülnek, tehát várhatóan a helyezésük is jobb lesz.
Zárszó
Természetesen ezt a témát oldalakon keresztül lehetne ecsetelni, de talán elég ennyi annak bizonyítására, hogy márkát építeni kis oldal esetén is lehet, és hogy a márkák igenis jobban teljesíthetnek a keresőben, és véleményem szerint egyfajta védettséget is élveznek. Aki tehát hosszú távra tervez, az nem csak linket épít és tartalmat gyárt, hanem saját márkát is épít. A valóban jó helyezéshez és a stabil pozícióhoz ugyanis ez is kell.