Linképítés külföldön: a MOZ felmérése

A hazai linképítést többé-kevésbé ismerjük, de mi a helyzet a külföldi linképítéssel? Milyen módszereket használnak és mennyit keres egy linképítő?

A Moz.com a világ egyik legismertebb online marketing vállalkozása, amit itt aligha kell bemutatni. Most készítettek egy nagy felmérést a linképítésről, amelyet több száz linképítő ügynökség, és vállalkozó töltött ki. Ebből megtudható, hogyan áll a linképítés ma külföldön.

A felmérés teljes anyaga elérhető a Moz.com oldalán, mi itt csak a legérdekesebb dolgokat szemléztük ki.

A felmérésben résztvevők adatai

A felmérést 428-an töltötték ki. A kitöltők 41%-a online marketing ügynökség volt, míg 27%-a házon belüli SEO szakember, ezen kívül 12%-kal a szabadúszók voltak a harmadik nagy csoport.

A felmérésben résztvevők harmada egyedül foglalkozik linképítéssel. 48%-uk azonban egy 2-5 fős linképítő csapat tagja, de a válaszadók között volt olyan is, akiknél húsznál is több ember foglalkozott linképítéssel. Idehaza azt gondolom jellemzően 1-2 fős csapatok dolgoznak a linképítésen, és meg lennék lepve ha lenne olyan hazai cég ahol akárcsak öten is foglalkoznának linképítéssel.

A linképítésre fordított összeg

De vajon mennyit költenek külföldön a inképítésre? A következő kérdés az volt, hogy vajon egy-egy cég mekkora összeget szán a linképítésre havonta.

Hirdetés

Nos a válaszadók szerint az ügyfelek harmada 1000 dollár alatti összeget. 22%-uk 1000-2500 dollár között, 21%-uk 2500-5000 dollár között, 9%-uk 5-10 ezer dollár között, a maradék pedig ennél többet is.

Forintra lefordítva ez azt jelenti, hogy az ügyfelek kétharmada 300 ezer Ft-nál is többet költ linképítésre.

Érdemes ezt összehasonlítani a hazai viszonyokkal. Más ügynökségek számait nem ismerjük, nálunk az ügyfelek a havi 7500-60000 Ft közötti összegeket áldoznak jellemzően linképítésre. Néhányan mennek csak ezen összeg felé, de ez inkább a ritka kivétel. Az átlag a 20-30 ezer Ft-os havi megbízás.

Bár az árak töredékei a külföldieknek, azonban idehaza is megfigyelhető az a folyamat, hogy a linképítés költségei rohamosan emelkednek. Ez érthető is, hiszen egyre több pénz van az online világban, így a weboldalak is hajlandóak egyre több pénzt kiadni a linképítésért.

A Moz statisztikáiból az is kiderül, hogy a szabadúszók, tanácsadók linképítésre fordítható kerete jellemzően alacsonyabb, mint az ügynökségeké.

A linképítés a SEO része

Arra a kérdésre, hogy az ügynökségek idejük, vagy az ügyfél költségkeretének hány százalékát költik linképítésre az alábbi válaszok születtek. A válaszadók több mint fele szerint a kiadások kevesebb, mint negyede megy el linképítésre. 27%-uk költi a büdzsé 25-50%-át linképítésre. 16%-uknál pedig a büdzsé fele-háromnegyed fordítódik linképítésre.

Idehaza azt gondolom ettől eltérő arányokat kapnánk, nálunk a keresőoptimalizálás sokkal jelentősebb része fordítódik linképítésre, és olyan munkákra, mint a SEO Audit, kulcsszókutatás, vagy egyéb SEO munkák lényegesen kevesebb pénzt áldoznak az ügyfelek. Ez részben érthető, másrészt azt gondolom alapvetően hibás stratégia.

A linképítés ma már önmagában minőségi tartalom és weboldal nélkül kevés eredményt hoz.

Mennyi egy linképítő fizetése?

A válaszok szerint a linképítők kb. 40%-a 20-30 ezer dollár között keres, 23%-uk 30-40 ezer dollár között, a maradék 40 ezer dollár fölött, akár 80 ezer dollárt is.

Azt hiszem azt mondani sem kell, hogy idehaza a linképítők fizetése ennek töredéke.

Milyen linképítési technikákat alkalmaznak külföldön?

Talán ez a legérdekesebb része a felmérésnek. Ez egy többválaszos kérdés volt, azaz több választ is meg lehetett adni.

A válaszadók 90%-a használt vendégbloggolást, vagy más tartalompublikálási módszert. 56%-uk használt különböző listákat (Resource Pages, igazán jó magyar elnevezésről nem tudok). 53%-uk használ digitális PR-t. 52%-uk használta a lokális linképítés lehetőségeit, 51%-uk a márkaemlítést (link nélküli), 50%-uk infografikákat, 46%-uk a tört-link linképítési módszert, 29%-uk vásárolt linkeket és 23%-uk használta a régi linképítési módszereket (katalógus, közösségi bejegyzés, stb.)

Azt hiszem aki kicsit is ismeri a hazai linképítés módszereket az tudja, hogy a hazai helyzet teljesen más. Nálunk a vásárolt linkek vannak döntő többségben és emellett a régi katalógus linképítés is működik. A többi módszerre szinte nem is ismerek hazai szolgáltatót.

Mi a fenti módszerek közül szinte az összeset használjuk, de jellemzően csak saját oldalakon, ügyfelek részére alig. Ennek oka vagy a hazai internet kicsinysége, vagy az, hogy a fejlettebb módszerek lényegesen drágábbak, amit idehaza jellemzően nem éri meg az ügyfeleknek kifizetni. Ez részben a Google hibája is. Amíg a PR cikkes oldalak jól teljesítenek, addig nehezen várható el az ügyfelektől, hogy a tízszer drágább módszerre költsenek.

Minek nevezzelek?

És a végére egy érdekes kérdés. A Moz arra is rákérdezett, hogy a linképítésnek mi a helyes elnevezése, azaz minek nevezik ezt a tevékenységet? A válaszadók 54%-a a linképítést nevezte meg, de érdekesség, hogy 36%-uk a tartalommarketinget találta a megfelelő szónak. 15%-uk szavazott a PR-ra, 15%-uk a kapcsolatépítésre, és 13%-uk a linkszerzés kifejezésre.

Záró gondolat

Azt gondolom nem elragaszkodott megállapítás, ha azt mondom, a hazai linképítés egyelőre fényévekre van a külföldi, elsősorban angolszáz piactól. Ennek összetett okai vannak. Az egyik alapvető indok, hogy idehaza a régi linképítési technikák még mindig működnek több-kevesebb sikerrel. Egy KKV így nem fog befektetni a drága linképítési módszerekre.

A másik ok a hazai piac szűkössége és az online gazdaság alacsonyabb fejlettsége. Kisebb a verseny, kevesebb linkkel is lehet jó eredményt elérni.

Érdemes lenne elkészíteni egy hazai felmérést is, a közeljövőben talán sort kerítünk rá.