Kezdőlap » Linképítés » Linképítés külföldön: a MOZ felmérése
Linképítés

Linképítés külföldön: a MOZ felmérése

linképítés

A hazai linképítést többé-kevésbé ismerjük, de mi a helyzet a külföldi linképítéssel? Milyen módszereket használnak és mennyit keres egy linképítő?

A Moz.com a világ egyik legismertebb online marketing vállalkozása, amit itt aligha kell bemutatni. Most készítettek egy nagy felmérést a linképítésről, amelyet több száz linképítő ügynökség, és vállalkozó töltött ki. Ebből megtudható, hogyan áll a linképítés ma külföldön.

A felmérés teljes anyaga elérhető a Moz.com oldalán, mi itt csak a legérdekesebb dolgokat szemléztük ki.

A felmérésben résztvevők adatai

A felmérést 428-an töltötték ki. A kitöltők 41%-a online marketing ügynökség volt, míg 27%-a házon belüli SEO szakember, ezen kívül 12%-kal a szabadúszók voltak a harmadik nagy csoport.

A felmérésben résztvevők harmada egyedül foglalkozik linképítéssel. 48%-uk azonban egy 2-5 fős linképítő csapat tagja, de a válaszadók között volt olyan is, akiknél húsznál is több ember foglalkozott linképítéssel. Idehaza azt gondolom jellemzően 1-2 fős csapatok dolgoznak a linképítésen, és meg lennék lepve ha lenne olyan hazai cég ahol akárcsak öten is foglalkoznának linképítéssel.

A linképítésre fordított összeg

De vajon mennyit költenek külföldön a inképítésre? A következő kérdés az volt, hogy vajon egy-egy cég mekkora összeget szán a linképítésre havonta.

hirdetés

Nos a válaszadók szerint az ügyfelek harmada 1000 dollár alatti összeget. 22%-uk 1000-2500 dollár között, 21%-uk 2500-5000 dollár között, 9%-uk 5-10 ezer dollár között, a maradék pedig ennél többet is.

Moz felmérés

Forintra lefordítva ez azt jelenti, hogy az ügyfelek kétharmada 300 ezer Ft-nál is többet költ linképítésre.

Érdemes ezt összehasonlítani a hazai viszonyokkal. Más ügynökségek számait nem ismerjük, nálunk az ügyfelek a havi 7500-60000 Ft közötti összegeket áldoznak jellemzően linképítésre. Néhányan mennek csak ezen összeg felé, de ez inkább a ritka kivétel. Az átlag a 20-30 ezer Ft-os havi megbízás.

Bár az árak töredékei a külföldieknek, azonban idehaza is megfigyelhető az a folyamat, hogy a linképítés költségei rohamosan emelkednek. Ez érthető is, hiszen egyre több pénz van az online világban, így a weboldalak is hajlandóak egyre több pénzt kiadni a linképítésért.

A Moz statisztikáiból az is kiderül, hogy a szabadúszók, tanácsadók linképítésre fordítható kerete jellemzően alacsonyabb, mint az ügynökségeké.

A linképítés a SEO része

Arra a kérdésre, hogy az ügynökségek idejük, vagy az ügyfél költségkeretének hány százalékát költik linképítésre az alábbi válaszok születtek. A válaszadók több mint fele szerint a kiadások kevesebb, mint negyede megy el linképítésre. 27%-uk költi a büdzsé 25-50%-át linképítésre. 16%-uknál pedig a büdzsé fele-háromnegyed fordítódik linképítésre.

Idehaza azt gondolom ettől eltérő arányokat kapnánk, nálunk a keresőoptimalizálás sokkal jelentősebb része fordítódik linképítésre, és olyan munkákra, mint a SEO Audit, kulcsszókutatás, vagy egyéb SEO munkák lényegesen kevesebb pénzt áldoznak az ügyfelek. Ez részben érthető, másrészt azt gondolom alapvetően hibás stratégia.

A linképítés ma már önmagában minőségi tartalom és weboldal nélkül kevés eredményt hoz.

Mennyi egy linképítő fizetése?

A válaszok szerint a linképítők kb. 40%-a 20-30 ezer dollár között keres, 23%-uk 30-40 ezer dollár között, a maradék 40 ezer dollár fölött, akár 80 ezer dollárt is.

Azt hiszem azt mondani sem kell, hogy idehaza a linképítők fizetése ennek töredéke.

Milyen linképítési technikákat alkalmaznak külföldön?

Talán ez a legérdekesebb része a felmérésnek. Ez egy többválaszos kérdés volt, azaz több választ is meg lehetett adni.

A válaszadók 90%-a használt vendégbloggolást, vagy más tartalompublikálási módszert. 56%-uk használt különböző listákat (Resource Pages, igazán jó magyar elnevezésről nem tudok). 53%-uk használ digitális PR-t. 52%-uk használta a lokális linképítés lehetőségeit, 51%-uk a márkaemlítést (link nélküli), 50%-uk infografikákat, 46%-uk a tört-link linképítési módszert, 29%-uk vásárolt linkeket és 23%-uk használta a régi linképítési módszereket (katalógus, közösségi bejegyzés, stb.)

moz-felmeres

Azt hiszem aki kicsit is ismeri a hazai linképítés módszereket az tudja, hogy a hazai helyzet teljesen más. Nálunk a vásárolt linkek vannak döntő többségben és emellett a régi katalógus linképítés is működik. A többi módszerre szinte nem is ismerek hazai szolgáltatót.

Mi a fenti módszerek közül szinte az összeset használjuk, de jellemzően csak saját oldalakon, ügyfelek részére alig. Ennek oka vagy a hazai internet kicsinysége, vagy az, hogy a fejlettebb módszerek lényegesen drágábbak, amit idehaza jellemzően nem éri meg az ügyfeleknek kifizetni. Ez részben a Google hibája is. Amíg a PR cikkes oldalak jól teljesítenek, addig nehezen várható el az ügyfelektől, hogy a tízszer drágább módszerre költsenek.

Minek nevezzelek?

És a végére egy érdekes kérdés. A Moz arra is rákérdezett, hogy a linképítésnek mi a helyes elnevezése, azaz minek nevezik ezt a tevékenységet? A válaszadók 54%-a a linképítést nevezte meg, de érdekesség, hogy 36%-uk a tartalommarketinget találta a megfelelő szónak. 15%-uk szavazott a PR-ra, 15%-uk a kapcsolatépítésre, és 13%-uk a linkszerzés kifejezésre.

Záró gondolat

Azt gondolom nem elragaszkodott megállapítás, ha azt mondom, a hazai linképítés egyelőre fényévekre van a külföldi, elsősorban angolszáz piactól. Ennek összetett okai vannak. Az egyik alapvető indok, hogy idehaza a régi linképítési technikák még mindig működnek több-kevesebb sikerrel. Egy KKV így nem fog befektetni a drága linképítési módszerekre.

A másik ok a hazai piac szűkössége és az online gazdaság alacsonyabb fejlettsége. Kisebb a verseny, kevesebb linkkel is lehet jó eredményt elérni.

Érdemes lenne elkészíteni egy hazai felmérést is, a közeljövőben talán sort kerítünk rá.

Szuhi Attila

Üdv! Szuhi Attila vagyok, az ITE.hu alapítója és főszerkesztője. Fő területem a keresőoptimalizálás és az online marketing. Speciális szakterületem a Google büntetések, a technikai SEO Audit és a linképítés.
Ha segítségre van szükséged, keress bátran.

2 hozzászólás

Kattints ide a hozzászóláshoz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

  • Remek felmérés, és mutatja, hogy milyen távol vagyunk mi ettől. A legtöbb cég, ember nem befektetés – megtérülés szintjén gondolkodik, hanem költségként tekint az ilyen folyamatokra. Az pedig már egyéni döntés, hogy ki milyen költséget szán erre.

    Érdekes rész, hogy külföldön mennyit költenek havonta linképítésre. Itt eme cikkből nem derült ki, hogy az egy honlapra vonatkozik, vagy egy cégre, akinek esetleg több honlapja is lehet. Ráadásul nálunk nem is havi megbízások vannak rendszerint, hanem eseti, egyösszegű.

    Ha nem honlapot nézünk, hanem céget, úgy elmondhatom, hogy saját szolgáltatásunkon belül van, aki csak 50 ezret áldot, de volt már, aki 700 ezret. Mondhatnám, hogy ez utóbbi közelít a külföldi viszonyokhoz, de mégsem, mert eseti megbízás, nem havi. Vagy ha “átkonvertáljuk”, hogy ez 1 évi büdzsé, akkor megkapjuk a havi számot, ami még mindig jócskán elmarad a külföldi példától..

    Üdvözlettel:
    Nagy Arnold

    • Szia!

      Köszi a hozzászólást, érdekes ez mert nálunk inkább a havi díjas a jellemző, de ez is mutatja, hogy érdemes lenne azt a magyar felmérést megcsinálni:)
      Azt gondolom ügyfél oldalról ez nem könnyű dolog. A Pingvin miatt sok a bukott oldal, tehát van egy negatív tapasztalat. Tisztelet a kivételnek, de a hazai linképítés minősége is erősen hullámzó, nem is beszélve a linképítés kockázatairól.
      Elkerülhetetlen, de sok benne a bizonytalanság.