Új, mesterséges intelligencián alapuló módszerrel kutatták ki a Google rangsorolási faktorait: forradalmian új kép rajzolódott ki.
Az új módszer: Mesterséges intelligencia
A SEMrush ma kiadott tanulmányában mutatja be, hogy kutatásuk szerint mely tényezők határozzák meg alapjaiban a Google rangsorolását. A kutatás célja nem újszerű, más nagy SEO cége így, a Moz is rendszeresen kiadja tanulmányát ebben a témában. Az eredmények eddig szinte mindig ugyan azok voltak: alapvetően a linkek és az on-page elemek határozzák meg a helyezést.
A Semrush azonban teljesen új módszert dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia kutatások során alkalmazott gépi tanulást használták fel, hogy mintegy 600.000 kulcsszó adatit feldolgozva összefüggést fedezzenek fel a helyezések és a rangsorolási tényezők között.
Meglepő módon az új módszer teljesen új eredményeket hozott, ami azért is nagyon érdekes, mert eredetileg a Semrush is a hagyományos korrelációs módszereket használta, de a kapott összefüggésekkel nem volt elégedett, mivel nem volt elég egyértelmű az összefüggés a helyezés és a rangsorolási tényezők között. Ekkor fordultak a gépi tanuláshoz.
A kutatásban külön kezelték a nagy, közepes és kis forgalmú kulcsszavakat, és külön elemezték a forgalmi, link és on-page elemeket. Ráadásul ez a vizsgálat nem csak az angol nyelvterületre, de európai kulcsszavakra is kiterjedt (olasz, német, spanyol, stb.). Akit részletesen érdekel a módszertan a Semrush tanulmányában elolvashatja azt. De most jöjjenek az eredmények!
A felhasználói adatok a legfontosabbak
Az új tanulmány szerint a SEO ma már a feje tetejére állt. Nem a linkek, és nem az on-site elemek, mint a title, és a kulcsszavak a legfontosabbak, hanem a felhasználói adatok, mint a weboldal látogatóinak száma, vagy az oldalon töltött idő. Ehhez képest az olyan mutatók, mint a hivatkozó domainek száma másodlagos, a kulcsszavak, pedig még kevésbé fontosak.
Hirdetés
De lássunk egy gyors áttekintést a Semrush kutatásának főbb eredményeiről, fontossági sorrendben:
- weboldal látogatóinak száma
- oldalon eltöltött idő
- megtekintett oldalak száma munkamenetenként
- visszafordulási arány
- hivatkozó domainek száma
- tartalom hossza
- weboldal biztonsága
- kulcsszó a szövegben
- kulcsszó-sűrűség
- kulcsszó a címben
- kulcsszó a meta leírásban
- video az oldalon
Lássuk a főbb következtetéseket:
- Azok az oldalak, amelyek közismertek, és nagy tekintélynek örvendenek sok látogatót szereznek, ez pedig rangsorolási előnyt is biztosít számukra. A márkaépítés tehát nem kerülhető el.
- a felhasználói mutatók mutatják egy oldal tekintélyét és megbízhatóságát, ez pedig szintén kiemelten fontos a rangsorolás szempontjából
- a hivatkozó domainek száma továbbra is fontos a rangsorolásban
- ugyanakkor a hagyományos on-site seo elemek jelentőséges jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest
Nagyjából így lehetne összegezni a Semrush kutatásának tapasztalatait. Érdemes a teljes tanulmányt is átolvasni, de néhány érdekesebb elemet kiemelnék belőle az alábbiakban.
Oldalra látogatók száma
A Semrush kutatása során külön figyelmet fordított arra, hogy megvizsgálja mennyi az oldalra érkező forgalom, a Google organikus találatai nélkül és ez hogyan hat ki a helyezésekre. A trend itt is egyértelmű volt: ha az organikus forgalmat nem vették figyelembe, csak az egyéb forrásból érkező látogatókat (direkt, közösségi média, e-mail, stb.) akkor is forgalom szoros összefüggést mutatott a helyezésekkel. Minél nagyobb volt a látogatószám, annál jobb volt a helyezés is.
Mindez azt mutatja, hogy a nagy látogatói forgalmat a Google a minőség egyik fontos jelének tekinti és valamilyen módon rangsorolási előnnyel jutalmazza. Különösen igaz ez a nagy keresési forgalommal rendelkező kulcsszavak esetén.
Mindez azt jelenti, hogy ma már a SEO stratégia nem lehet hosszú távon sikeres márkaépítés nélkül, vagy legalábbis az eredményei korlátozottak.
Felhasználói adatok
Az oldalon elöltött idő, a megtekintett oldalak száma, a visszafordulási arány mind jó mutatója a felhasználók elégedettségének.
A Semrush adatai jól mutatják, hogy a felhasználói elégedettség szoros összefüggésben van a helyezésekkel is.
Minél alacsonyabb a visszafordulási arány annál jobb a helyezés:
Minél több oldalt néznek meg egy munkamenet során annál előrébb kerül az oldal:
Minél hosszabb az oldalon elöltött idő, annál jobb a helyezés is:
Noha a Google több alkalommal is jelezte, hogy a felhasználói adatok „túl zajosak” ahhoz, hogy a rangsorolásban használja őket, mégis úgy tűnik áttételesen a felhasználói viselkedés mégis fontos szerepet tölthet be a rangsorolásban.
A linkek még mindig fontosak
A Google számos alkalommal megerősítette, hogy a linkeknek kiemelt szerepük van a keresőoptimalizálásban. A Semrush adati ezt megerősítették, valóban a domainre hivatkozó linkek száma egyértelműen összefüggött a helyezéssel. A nagy keresési forgalommal rendelkező weboldalak több ezer hivatkozó domainnel rendelkeznek, de ahol kisebb a verseny, ott néhány link is nagy előrelépést hozhat.
A kulcsszavak nem olyan fontosak?
A Semrush saját kutatása szerint a kulcsszavak nem olyan fontosak a rangsorolást tekintve.
Ha viszont elmélyülünk az adatokban, akkor kicsit mást látunk. A kulcsszavak mintegy kötelező elemei a weboldalaknak ha komoly versenyben akarunk jó helyezést elérni.
Érdekes módon azonban a kisebb keresési forgalommal rendelkező kulcsszavak esetén a kulcsszó jelenléte önmagában kevésbé fontosnak tűnik, és a relevancia és a szemantikus értelmezés szerepe is elegendőnek bizonyul.
Forradalom vagy sem?
Ha megnézzük a Semrush adatait egyszerre körvonalazódik ki az új és a régi kép. Ma már valóban egyre jobban látszik a keresőoptimalizálásban, hogy önmagában a linképítéssel, és a technikai on-site optimalizálással nem lehet az első helyre kerülni, ha az oldal minősége nincs rendben, ha hiányoznak a márkaszignálok, és a jó felhasználói élmény.
A mostani Semrush kutatás óriási erénye, hogy mindezt kimutatta. A SEO egyre jobban összefonódik a marketinggel, márkaépítéssel, közösségi médiával.
A Semrush adatat azonban érdemes némi tartózkodással is fogadni. Nem tudjuk, hogy a gépi tanulási algoritmusuk hogy működött, és tudjuk a korrelációs tanulmányokból is, hogy sokszor félrevezetőek.
Egy nagy márkának nem csak sok látogatója, de sok linkje is van. Vajon mennyire választhatóak szét az egyes rangsorolási elemek a többitől?
A hagyományos SEO elemek, mint a kulcsszavak, a linkek ma is fontosak, de tény, hogy olyan elemek jelentősége mint a címsorok, a félkövér és a többi jelentősége radikálisan csökkent. És azt is jól látjuk, hogy ha egy oldal minőségéhez képest túlteljesít linkekben, akkor nem tud még feljebb kerülni a találati listán.
A Google valamilyen módon valóban képes érzékelni és értelmezni egy weboldal minőségét és talán ezen keresztül a felhasználói élményt. Talán valóban fontos a márkakeresések száma és jellege és ennek jelentőségét eddig alábecsültük.
Akárhogy is érdemes ezzel az új szemüveggel átnézni weboldalunkat és keresőoptimalizálásunkat. Vajon nem hibádzik-e valamelyik kritikus új elem?
Két kérdés:
1.: Bár eddig sem tartottam célravezetőnek a onepage design-t, de mivel az ilyen oldalakon a visszafordulási arány magas (logikus), szinte esélytelen lesz az oldalt jól rangsorolni?
2.: Nem félő, hogy egy nagyobb marketingbüdzsével rendelkező cég Facebook cpc és egyéb csatornákba ölt nagy pénzekkel sokkal jobb helyet érhet el, mint egy hasonló minőségű, de szerényebb költségvetéssel rendelkező oldal? Utóbbi egyáltalán képes lesz beérni az előbbit?
(kiemelem a tartalom minősége mind a kettőnek jó lenne):
Ha ez probléma lesz, akkor szinte felesleges SEO-ra erőforrást fordítania egy új cégnek, ha van egy nagyobb konkurense, pusztán az anyagi helyzetekből adódó különbségek miatt. Nem igazságtalan ez kicsit?
Szia!
1. A Google vélhetően nem direkt módon figyeli a visszafordulási arányt, hanem azt néz, hogy ha valaki visszafordul a találati listára, akkor ugyan azt a keresést folytatja (nem találta meg az oldalon a keresett inforációt) vagy pedig teljesen új keresést indít (megtalálta az infót). Ráadásul a visszafordulási arányt nem is jól méri a Analytics. Szóval ezt nem lehet ennyire leegyszerűsíteni. Lehet jó a One Page Design ilyen szempontból (amúgy nem, mert nincs long tail).
2.De, a világ igazságtalan. Ha offline bizniszt csinálsz ez ott 10x igaz, az online világban még a kicsiknek is van lehetősége, de nyilván idővel itt is szűkülnek a lehetőségek, ehhez képest a találati listát még eléggé diverzifikálja a Google, legyünk érte hálásak. Amúgy a nagy cégek SEO-ra is épp úgy költenek és ugyan úgy vásárolják a linkeket. Még a világmárkák is.
Az affiliate link azért befigyel 🙂
Így van, sőt az oldalon reklám is van! 🙂
Elviszed az embereket a Google-től. A Google termékektől és új márkákhoz irányítod Őket.
De miért? Amikor már az Analitics születésének a célja a listád első fele, a Webmester eszközök pedig a másik felét fedi le.
Miért viszed el a Google-től az embereket? Amikor a Google kezelő felülete folyamatosan fejlődik és kielégítő válaszokat ad a témában.
Ha jól értem amit írni akarsz akkor a Semrushra célzol. A Semrush értelme az, hogy rálátok a konkurencia adataira is, legalább részlegesen. Ezt sem a Search Console, sem a GA nem tudja.
Köszönöm a válaszod. Kérlek segíts abban, hogy megértsem és tiszteletben tarthassam azt az üzletpolitikát amelyről írsz: hogy kellenek Neked a konkurenseid adatai.
Kérlek segíts megértenem: Mire jó, mihez kellenek a konkurensek adatai Neked?
Ebből mit próbálsz megérteni, megismerni, vagy mi ennek a haszna számodra?
Köszönöm a válaszod, ha fordítasz erre időt.
Szia!
Meg tudom hogy mely kulcsszóról kapnak helyezést és forgalmat. A Semrush lehetőséget teremt arra is, hogy kiszűrjem azokat a kulcsszavakat amelyre ő kap forgalmat, én pedig nem. Ezt átnézem kiválogatom, ami releváns, és máris megvan, hogy milyen új tartalmakat érdemes létrehozni, és azokról milyen forgalomra számíthatuok.
És persze ugyan ez az ügyfelek és azok konkurenciáinak esetén is. De ez csak egy példa a sok közül.
Na, ez már tetszik. Jó látni, hogy amit már évek óta végzünk „SEO” címen, annak létjogosultságát egy nagyobb „intézmény” is igazolja.
vagy..
amit szoktam mondani. Eddig is eredményesen lehetet használni ezeket az eszközöket. Ami változott, az, hogy egyre ügyesebben tudja értelmezni és szűrni ezt a Google.
Nem néztem a forrás elemzést, de honnan tudható, hogy nem pont a jó helyezés a nagy forgalom egyik oka? Nagy forgalom, nagyobb eredmények, ux -re is lesz keret. Vagyis tyúk és tojás esete 🙂
Szia!
Arra azért ügyeltek, hogy pl az organikus forgalmat kivegyék a teljes forgalomból, így nem a helyezés közvetlenül eredményez nagy forgalmat, bár nyilván áttételesen igaz lehet. Az ilyen tanulmányoknál mindig gond, hogy csak a mérhető adatokat tudják összehasonlítani a helyezéssel, de rengeteg adat nem mérhető külső eszközökkel. Bár ez nem korrelációs tanulmány ott is van módszertani probléma. Ugyanakkor ettől függetlenül egy fontos pontra mégisfelhívja a figyelmet, amivel én is napi szinten szembesülök. A jó linkprofil és tartalom önmagában már nem elegendő mindenre, ahogy korábban elegendő volt. Sok mindenre elég, de nem mindenre, SEO szempontból.
Kedves Attila!
Az írás eleje is az sugallja, hogy ez a széleskörű vizsgálati, kutatási eredmény nem a magyar nyelvű keresésekre, kulcsszavakra – és nem is a hazai honlapokra – vonatkozik, és valószínűleg minimális is az ezekből való mintavétel. (Ismerjük a Google szerény magyar „nyelvismeretét”, ahol pl. egy két szóból álló keresésnél a felajánlott ragozás általában csak a második szóra vonatkozik így többnyire teljesen értelmetlen a felajánlott szópáros.) Úgy látod, hogy azért ez a hazai honlapokra és keresési szokásokra ugyanúgy értelmezhető?
Válaszodat előre is köszönöm.
Kedves Gábor!
Ez a kutatás a hasonló kutatásokhoz képest annyival jobb, hogy nem csak angol nyelvterületű szavakat vizsgáltak. Azt gondolom hasonló eredmény jönne ki magyar nyelvterületen is. A következtetések levonásával lennék óvatos inkább.
Hát ezt csak feltételesen fogadjátok el – és finomkodtam.
Azért itt rengeteg probléma van ezzel a kutatással. A jelenlegi keretek nem alkalmasak arra, hogy bele menjek a részletekbe, de ok-okozati logikus relációkat bárki, aki kicsit is SEO-zott, rögtön megkérdőjelez(het[ne]).
Valaki említette a tyúk – tojás dolgot, talán ő állt a legközelebb a kutatási probléma / eredmény megközelítéshez.
Egyébként ha valaki egy (vagy többszáz) semmiből hirtelen hatalmas forgalmú weboldal SEO-ját akarja elemezni, bármilyen eredményre juthat 🙂
Szia!
Teljesen egyetértek a fenntartásaiddal. A korrelációs tanulmányokhoz hasonlóan itt is komoly kérdés a módszertan és az ok-okozati összefüggések keverése.
Erre talán utaltam is a cikk végén. Ami miatt mégis fontosnak tartom, az az, hogy olyan tényezőket emel ki, amelyek a kutatás eredményeitől függetlenül én is egyre fontosabbnak tartok a keresőoptimalizálásban.