Egy friss hír szerint a Kolibri algoritmus a keresések 90%-át(!) érintette. Ez a tény eddig kevés publicitást kapott, pedig a Google sajtótájékoztatóján hangzott el. A weboldalak forgalma mégsem változott. Mi lehet a háttérben?
A keresések 90%-át érintette a Kolibri
Először nézzünk utána a hírforrásnak. Az USA Today újságírója részt vett azon a találkozón, amelyen a Google bejelentette a Kolibri-algoritmust. Az újságíró ez alapján készült cikkében külön kiemelte, mely szerint:” affects 90% of Internet giant’s search results”.
A Reuters újságírója szintén megemlíti a bűvös számot: „launched its latest „Hummingbird” algorithm about a month ago and that it currently affects 90 percent of worldwide searches via”.
De nem csak a hírügynökségek, hanem most már a szakmai oldalak is előhozakodtak a kilencven százalékos hatással. A Search Engine Journal szerint:” Hummingbird affected 90% of searches worldwide.”
Nem a találati listára hatott, hanem a keresésre
Az angolul nem tudok számára egy a lényeg. A Kolibri algoritmus a keresések 90%-ára hatással volt. Fontos arra is figyelni, hogy míg a USA Today a keresési találatok 90%-áról beszél, addig a több hírforrás egyszerűen azt állítja, hogy a keresések 90%-ára hatást gyakorolt a Kolibri-algoritmus.
Hogyan lehetséges ez, hiszen a weboldalak döntő többsége nem is észlelte a Kolibri algoritmus elindulását, míg a Pingvin algoritmus, a maga 3%-os hatásával weboldalak sokaságára hatott? A Kolibri algoritmusról semmit sem tudott a világ, még az olyan szakmai portálok, mint a Moz.com, vagy a Search Engine Journal sem írt róla semmit, egészen addig, amíg a Google a bejelentést meg nem tette. Hogyan lehetséges akkor, hogy a Google szerint a Kolibri algoritmus a keresések 90%-át érintette?
Megy a találgatás
A kérdés nem könnyen válaszolható meg és pontos válaszunk nincs is. A Google az algoritmus bevezetésekor nem sok technikai részletet árult el az algoritmus természetével kapcsolatban.
A Search Engine Journal cikkírója szerint a Kolibri algoritmus az adatkinyerésről, a mesterséges intelligenciáról, és arról szólt, hogy mindezeket milyen módon publikálják a felhasználók felé. Ez igaz lehetne, de ha ebbe belegondolunk akkor mindez azt is jelentené, hogy a találati listának is módosulnia kell. Márpedig ez nem történt meg.
Ammon Johns „forradalmi” cikke a Kolibriról
Ammon Johns szerint a rejtély kulcs az, ami a Google sajtótájékoztatóján elhangzott: ”Hummingbird affects 90% of searches, not search results.”. Magyarán szólva a Kolibri algoritmus nem a keresési eredményeket módosította, hanem magára a keresésre gyakorolt hatást azáltal, hogy a Google most már jobban tudja feldolgozni a keresett kifejezést. Az értelmezése szerint az új algoritmus a Google egészére kihatott azáltal, hogy a Google mostantól másképpen értelmezi a kereséseket, mint korábban.
Hirdetés
A Kolibri algoritmus tehát nem a weboldalakat értelmezte újra, hanem magát a keresési kifejezéseket. Johns hoz egy jó példát is: ”Hol ehetnék egy jó pizzát?”, teszi fel a kérdést a Google-nak. Korábban erre a Google egy olyan találatot hozott volna, amely a fenti mondatra van optimalizálva.
Mostantól a Google megnézi honnan érkezett a kérdés (a példában Denverből), értelmezi azt a szót, hogy „jó”, és olyan találatokat keres, ahol esetleg felhasználói értékelések is vannak (ezért lesz egyre fontosabb a schema). Erre a kérdésre a válasz tehát majdnem ugyan az lesz, mintha azt ütöttük volna be, hogy Denver Pizza Restaurant.
Mindez Johns értelmezése szerint azt is jelenti, hogy a Kolibri algoritmus éppenséggel a long-tail optimalizálás ellen hat, hiszen a Kolibri már nem igényel szájbarágos long-taileket, hiszen „érti”, mire keres a felhasználó. Johns szerint mindez a nagy márkákat segíti, és a kis cégek megjelenését nehezíti meg. Részben azáltal, hogy ők előnyösebb helyzetben lesznek, hiszen erejüknél fogva megszerzik a korábbi long tail találatokat, részben amiatt, hogy a Google egyre inkább a saját találati oldalán válaszolja meg a kérdéseket.
A forgalom változott, a találati lista nem?
Ha mindez igaz, akkor az elmúlt időszakban nem elsősorban a weboldalak adott kulcsszavakra elfoglalt helyezése kellett, hogy változzon, hanem inkább a forgalomban következhetett be változás azáltal, hogy más kulcsszavakra érkeznek látogatók, mint korábban. Sajnos azonban ez az elmélet éppen a not-provided magas aránya miatt nem igazolható, hiszen ezzel gyakorlatilag láthatatlanná vált milyen kifejezésekre érkeznek a látogatók weboldalunkra. És pontosan azt sem tudjuk, mikor indította útjára a Google a Kolibri algoritmust.
A találgatás tehát tovább tart a Kolibri algoritmus kapcsán. Egy év múlva okosabbak leszünk, de azt már korábban is írtam, hogy jelentős átalakulások elé néz a keresőoptimalizálás, és egyelőre még csak találgatás folyik, hogy miképpen hat mindez a keresőoptimalizálásra.
Két észrevétel
Még két megjegyzés a végére. Az egyik az, hogy a magyar nyelvet kevésbé érti a Google, mint az angolt, és ez még sokáig így lesz, így a változások nálunk kevésbé érezhetőek. A másik pedig egy jótanács, amit már többször leírtunk. Próbáljuk meg a forgalmi forrásainkat minél inkább több lábra állítani. Közösségi média, e-mail marketing, offline média, márkaépítés, és a többi. A keresőoptimalizálás nem halott, csak jelentős átalakulás előtt áll, és ennek irányai még bizonytalanok, de aki hamar ráérez, az nyertese lehet a Kolibri algoritmusnak, és mindannak amit hoz magával.
Mindez egy kicsit hosszúra sikeredett, elnézést érte, de úgy vélem fontos kérdéseket boncolgatunk. Sajnos még csak a felszínen. És neked mi a véleményed?