Ezer webfelhasználót kérdeztek meg, hogy milyen szempontok alapján döntik el egy webes tartalomról, hogy az megbízható-e vagy sem. Íme az eredmények.
Az ausztrál DejanSEO már számos remek felmérést készített arról, hogy az átlagos webes felhasználó miként látja az internetet. Legutóbbi felmérésük azt vizsgálta, hogy miért linkelnek az emberek, most pedig azt kutatták, hogy milyen tartalmat tekintenek megbízhatónak.
Ezek a felmérések keresőoptimalizálási szempontból is igen fontosak, mivel a felhasználói élmény egyre fontosabb a rangsorolásban is, így érdemes tudnunk, hogy hogyan tudjuk minél jobban kielégíteni a felhasználói igényeket.
Lássuk hát a felmérés eredményeit!
A felmérés eredményei
Fontossági sorrendben az alábbi tényezők határozzák meg egy online anyag megbízhatóságát a felhasználók szemében:
Tartalom jellemzői: cím, nyelvtan, stílus, szóhasználat és a gyors válasz jelenléte
Bizonyíték: idézetek, linkek, referenciák és hivatkozások
Publikáló hírneve: márka, weboldal és szerző hírneve
Közösségi megerősítés: kritikák, közösség, hozzászólások
Ellenőrizhetőség: tényeket akkor tekintik igaznak, ha más weboldalakon is találkoztak vele
Hirdetések: hirdetések jelenléte, mennyisége és minősége a weboldalon
Intuíció: néhány webfelhasználó saját belső intuíciója alapján ítéli meg egy oldal megbízhatóságát
Biztonság: információs biztonság, kapcsolat biztonsága, adatkezelés, vírus-menteskörnyezet
Elfogultság: bizonyíték az objektivitásra, és az elfogultság mentességre
Dátum: a tartalom megírásának időpontja
Vizuális elemek: esztétika, design, struktúra, használhatóság
Képek: képek és grafikák jelenléte
A felmérés nyílt volt, azaz a megkérdezetteknek kellett felsorolniuk, hogy milyen tényezőket tekintenek a bizalom jelének, tehát nem voltak előre megadott válaszok. A kapott eredményeket a DejanSeo csoportosította a fenti halmazokba.
A fenti tényezők közül a tartalom jellemzőinek volt a legnagyobb súlya, amit ezért további alkategóriákra is bontottak az alábbiak szerint:
Alapok: helyesírás és nyelvtan.
Nyelv: Hangnem, stílus és fogalmazás
Válaszok: világos válasz, kiemelten az első bekezdésben
Cím: A cím minősége és az átkattintásra ösztönző címadás
Hasznosság: a tartalomban lévő információ minőségével való elégedettség
Tények: tényeken alapuló, kutatáson alapuló írás
Következtetések
Eddig tehát a lista, azt gondolom nagyon hasznosak az ilyen felmérések. Néhány dolgot kiemelnék belőle.
Az első, ami keresőoptimalizálási szempontból különösen érdekes, az, hogy milyen fontos szerepe van a linkeknek, mint bizalomerősítő elemeknek. A leírtakat alátámasztó linkek a tartalom minőségét emelik és növelik a bizalmat a leírtak iránt.
A második kiemelendő dolog, hogy a márkaépítés milyen fontossággal bír. Már többször írtunk arról, hogy a márkának vélhetően SEO szempontból is egyre komolyabb a szerepe.
Ami számomra némi meglepetést jelentett, az az, hogy a reklámok is egyfajta hitelességet biztosítanak az oldalnak.
Érdekes kérdés, hogy vajon a vizuális elemek miért kerültek a sor végére. Azt gondolom ez a felmérés jellegéből fakad, hiszen ez egy tudatos döntést igénylő felmérés volt, ugyanakkor azt gondolom a képek és a design tudat alatt igenis komoly hatással van arra, hogy egy-egy tartalmat mennyire tekintünk megbízhatónak a weben.
Csak javasolni tudom hogy a fenti listát mindenki mentse el magának, mert nem csak a tartalomkészítésekor, de egy tartalomaudit során is komoly segítséget jelenthet.
Hasznosak az ilyen felmérések, de figyelembe kellene venni azt is, hogy kik között végeztek felmérést, mekkora volt a minta, ők milyen elvek szerint csoportosították a kapott válaszokat, stb. Bár lehetnek benne hasznos infók, ezek nélkül ez csak „brit tudósok megállapították” szint.
Szia!
A cikkben benne van a forráslink, ott továbbiakat olvashatsz a módszertanról: https://dejanseo.com.au/content-trust/
Üdv:Attila