Ha a Google történetéről beszélünk, akkor egy olyan vállalatról van szó, amely másfél évtizede emberek millióinak az életmódját határozza meg.
Az első nagyszerű ötletük az volt, hogy létrehoztak egy keresőmotort, amellyel az emberek hozzáférhettek az interneten tárolt információkhoz, és azóta a termékek és innovációk száma, amelyeket létrehoztak, egészen elképesztő méretűre nőtt, és biztosak lehetünk benne, hogy tovább növekszik majd.
Az alapítók: Sergey Brin és Larry Page
A Google alapításához kettő nevet kell ismernünk először: Larry Page és Sergey Brin – az alapítók. Ők 1995-ben, 24 és 23 éves korukban találkoztak a Stanford Egyetem egyik rendezvényén. Mindkettőnek közös célja volt: releváns információkat szerezni nagy mennyiségű adatból. Éppen ezért 1996 januárjában elkezdtek dolgozni a BackRub nevű keresőmotoron, amivel még nem tudták, hogy meg fogják váltani a világot.
Larry elkezdett azon dolgozni, hogy miként lehetne olyan szerverkörnyezetet létrehozni, amely alacsony szintű számítógépeken is futna, és nem igényelne nagy teljesítményű gépeket a működéséhez. Egy évvel később a BackRub által a linkek elemzésére használt technológia kezdett ismertté válni az egyetemen, és egyre nagyobb hírnévre tett szert. Ez volt az alap, amelyre a Google épülni fog.
Sergey Brin matematika és informatika szakos hallgató volt, a Google ötletgazdája Larry Page-dzsel együtt. Első projektje a Google bétája, a BackRub volt, egy olyan program, amellyel a Stanford Egyetem honlapjáról fedezte fel a világhálót. Társával együtt kifejlesztették a PageRank algoritmust, amely képes segíteni a világhálón található információk népszerűség szerinti rangsorolását.
Larry Page a Stanford mérnökhallgatója volt, majd a Google társalapítója lett. Miután megfogant ez a csodálatos ötlet, egymillió dollárt gyűjtött össze barátaitól, családtagjaitól és kisbefektetőktől, majd 2004 szeptemberében elindította a vállalatot.
Hirdetés
A Google megalapítása
Már az első pillanatban elkezdődött a névválasztás mizériája, de végül egy játékhoz köthetjük a ma is ismert keresőmotor nevét. A név története 1938-ig nyúlik vissza, lényegében a név a „googol” kifejezéssel való játékból származik, amelyet Milton Sirotta és Edward Kasner amerikai matematikus unokaöccse talált ki. Arra kérték őket, hogy adjanak egy nevet egy tényleg nagy számnak, a tíz századik hatványának, amit úgy írhatunk le, hogy az egy után száz nullát teszünk. A kifejezés használata tükrözi a vállalat küldetését, hogy rendszerezze a világhálón és a világban elérhető hatalmas mennyiségű információt.
Az első százezer dollár
1998 első hónapjaiban Larry és Sergey tovább dolgozott az általuk kifejlesztett keresési technológia tökéletesítésén. Kollégiumi szobájukat adatközpontként és irodaként használták. Ezzel az infrastruktúrával a helyükön elkezdtek befektetőket keresni, hogy segítsenek finanszírozni úttörő technológiájukat, amely minden eddiginél jobb volt. Az akkori dotcom-láz ellenére Larry és Sergey kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy saját céget alapítsanak, amelynek üzleti tevékenysége az általuk kifejlesztett keresőmotor volt.
Itt léptek a képbe a potenciális befektetők, akik között ott volt David Filo, a két cég barátja és a Yahoo! egyik alapítója. Filo arra ösztönözte őket, hogy maguk fejlesszék a projektet, és amikor a keresőmotor teljesen ki lett dolgozva, egy céget alapítottak rá. Bár a lehetőségek óriásiak voltak, sok portál elutasításába ütköztek, amelyek a jó keresőmotort másodlagosnak tekintették, és mostanra biztosan megbánták a döntésüket.
Végül úgy döntöttek, hogy elindítják a projektet és tőkét keresnek. A céljuk az volt, hogy elhagyhassák a szobákat, és végre befejezzék a szerverekhez vásárolt összes kiegészítő és befektetés kifizetését. Üzleti tervet készítettek, majd befektetőket kerestek. Andy Bechtolsheim, a Sun Microsystems egyik alapítója azonnal látta, hogy a Google óriási potenciált rejt magában. Csak egy kis bemutatót tudtak neki mutatni, de ez elég volt ahhoz, hogy azonnal adjon nekik egy 100 000 dolláros csekket, amelyet a Google Inc. nevére állítottak ki.
De volt egy kis probléma: még nem létezett a Google Inc. nevű cég, így még a csekket sem tudták beváltani! Néhány héttel később úgy döntöttek, hogy új befektetőket keresnek a család, a barátok és az ismerősök körében, hogy elindíthassák a céget.
A Google első irodája
1998. szeptember 7-én a Google Inc. már saját irodával rendelkezett a kaliforniai Menlo Parkban, ami luxus volt az addigi helyzetükhöz képest. A Google.com, amely még béta verzióban volt, naponta körülbelül 10 000 keresést tartalmazott. A sajtó elkezdett beszélni az új keresőmotorról és annak kiváló teljesítményéről.
Miután a nyolc alkalmazottat foglalkoztató vállalat új helyre költözött, májusában csatlakozott hozzájuk a Google első nem mérnöki alkalmazottja, Omid Kordestani, egy értékesítési menedzser. Egy hónappal később a Google 25 millió dolláros támogatást szerzett.
Ezt a támogatást két nagy befektetőtől: a Sequoia Capital-tól és a Kleiner Perkins Caufield & Buyers-től szerezték. Innentől kezdve a szerény irodák már túl kicsik voltak a Google összes vezetője és alkalmazottja számára, ezért a Googleplexbe, a Google jelenlegi székhelyére költöztek a kaliforniai Mountain View-ban. Fokozatosan új és fontos ügyfelek érkeztek, az AOL/Netscape a Google-t választotta keresőmotor-szolgáltatásának, amely naponta több mint 3 millió keresést hozott.
Ami egy egyetemi projektként indult, már egy nagy vállalat volt, lenyűgöző növekedéssel. 1999. szeptember 21-én a Google.com oldalról végleg eltűnt a Google.com béta verzióját jelölő címke.
A kezdetek
2000 áprilisában a Google meglépi első áprilisi tréfáját, és bejelenti a MentalPlexet, egy olyan rendszert, amellyel a keresőmotor az internetfelhasználók gondolataiban olvas. Természetesen hamar feltűnt, hogy csak egy kis vállalati viccről van szó.
Májusban a megakereső többnyelvűvé vált, és elindította a Google első változatait franciául, németül, olaszul, svédül, finnül, spanyolul, portugálul, hollandul, norvégul és dánul. Június 26-án bejelentette, hogy már több mint 1 milliárd URL-címre tud keresni.
Szeptemberben a vállalat kínai, japán és koreai keresésekkel bővült, októberben pedig elindította az AdWords hirdetési platformot. Decemberben bejelentettek egy olyan bővítményt, amely lehetővé teszi a Google keresősáv beépítését más weboldalakba.
2001 márciusában a Google már 26 nyelven volt elérhető. Ugyanebben a hónapban a vállalat Eric Schmidtet, a jelenlegi ügyvezető elnököt nevezte ki az igazgatótanács elnökévé.
Júliusban elindult a Google Images, amely több mint millió képhez nyújt hozzáférést az internetezőknek. A következő hónapban a vállalat megnyitotta az első nemzetközi irodáját Tokióban. Ugyanebben a hónapban Eric Schmidt lett a Google vezérigazgatója. Az év decemberére a Google 3 milliárd webes dokumentumhoz kínált hozzáférést.
2002-ben a Star Trekben használt klingon lett a 72. nyelv, amelyen a mega keresőmotor februárban elérhetővé vált. Ugyanebben a hónapban a Google bemutatta első hardvertermékét: a Google Search Appliance-t, amelyet a vállalatok szervereikhez csatlakoztatva kereshetnek saját dokumentumaikban. Májusban a vállalat elindítja a Google Labs-ot, a vállalat új technológiai tesztközpontját. Szeptemberben érkezett a Google News, amely kezdetben 4000 kiadványt és hírcsatornát tartalmazott.
2003 januárjában az Amerikai Nyelvjárási Társaság a „google”-t választotta 2002 leghasznosabb szavának. Februárban a vállalat felvásárolta a Pyra Labs-t és a Blogger platform alkotóit.
Októberben megrendezte első Code Jam elnevezésű versenyét, amelyen a fejlesztők próbára tehették számítógépes képességeiket. Decemberben elindította a Google Printet, amely később a mega keresőmotor által kínált könyvkereső lett.
2004 januárjában a Google az Orkut segítségével megkezdte a közösségi hálózatépítést. Márciusban a vállalat beköltözött a jelenlegi Googleplexbe, amely a kaliforniai Mountain View-ban, az Amphitheatre Parkway-en található. Még ebben a hónapban elindult a Google Local, amely a környékbeli vállalkozások címeit, térképeit és útbaigazításait tartalmazza. A termék később bekerült a Google Mapsbe. Augusztus 19-én a Google bemutatkozott a Wall Street-i tőzsdén. A részvények 85 dollárról indultak.
2005 februárjában megjelenik a vállalat egyik legelterjedtebb terméke: a Google Maps. Júniusban a vállalat bemutatta a mobiltelefonos webes keresést, így a felhasználók a keresési eredményeket a telefonjukon is megtekinthették. Júniusban a vállalat bemutatta a Google Earth-et is.
Szeptemberben a Google is elkezdte a blogok keresését. Ugyanezen év decemberében elindította a Gmailt mobileszközökre, és a Google Labs-ben megkezdődött a Google Transit, a tömegközlekedési információkat nyújtó szolgáltatás tesztelése.
2005 után is folytatódik a fejlődés
2006 augusztusában a vállalat elindította a Google Apps alkalmazáscsomagot, amely ma már többek között a Gmail, a Drive és a Naptár alkalmazásokat tartalmazza, és amelyet különböző típusú szervezetek használhattak. Két hónappal később bejelentette, hogy megvásárolja az egyik zászlóshajójává váló YouTube videoplatformot.
2007 február 14-én a Gmail minden felhasználó számára megnyílt, májusában pedig megérkezett a Street View, amely akkor öt amerikai városra terjedt ki. Novemberben megérkezett a vállalat egyik alapterméke, az okostelefon-korszak munkagépe, a mobileszközök operációs rendszere: az Android.
2008-ban debütál a Google Sites, amely lehetővé tette közös weboldalak létrehozását beágyazott videókkal, dokumentumokkal és naptárakkal. Áprilisban bemutatkozott az áprilisi tréfa: Sir Richard Branson által bejelentett egy új légitársaságot, a Virgle-t.
Júniusban bevezették a Gmail Labs-t, a Gmail kísérleti funkcióit, köztük a mentett kereséseket és a különböző típusú csillagokat, amelyekkel személyre szabható a Gmail-élmény. Júliusban bevezetésre került az első letölthető iPhone-alkalmazás, amely a gyorsabb mobilkeresés érdekében My Location és szójavaslatok funkcióval rendelkezett.
2009 januárjában a Vatikán elindított egy YouTube-csatornát, amelyen a pápa és a katolikus egyház friss hírei olvashatók, márciusban pedig a Fehér Ház online találkozót tartott, amelyen a polgárok által a Google Moderátoron keresztül feltett kérdésekre válaszoltak.
Májusban a Google kecskéket bérelt egy Mountain View-i cégtől, hogy nyírják a campus gyepét. Emellett elindították a Sky Map for Android szolgáltatást, amely az Android telefon segítségével azonosítja a csillagokat, csillagképeket és bolygókat. Ugyanebben a hónapban mutatták be a Google Wave-et, egy új kommunikációs és együttműködési eszközt.
Júliusban kivették a Gmail, a Google Calendar, a Google Docs és a Google Talk bétatesztjét. Ezzel egyidejűleg bejelentették a Google Chrome OS, egy könnyű, nyílt forráskódú operációs rendszer fejlesztését, amelyet eredetileg netbookokhoz szántak. November folyamán az automatikus beszédfelismerő (ASR) technológia és a YouTube feliratozó rendszerének kombinálásával a YouTube-on elérhetővé vált az automatikus feliratozás.
2010 januárjában a Google új megközelítést hirdetett a kínai üzleti tevékenységére vonatkozóan: a Google nem cenzúrázza tovább a Google.cn keresési eredményeit, és azon dolgozik, hogy meghatározza, hogyan működtethet egy szűretlen keresőmotort a törvények betartásával.
Februárban a Google a Super Bowlban debütált egy olyan reklámmal, amely egy szerelmi történetet mesél el a keresési eredményeken keresztül. Ugyanebben a hónapban érkezett a Google Buzz, a beszélgetések új módja. Márciusban felvásárolta a Picniket, egy olyan webhelyet, amely lehetővé teszi a fényképek felhőben történő szerkesztését anélkül, hogy el kellene hagynia a böngészőt.
Májusban mutatkozott be a Google TV, amely Androidra és Chrome-ra épül, és a tévécsatornák, weboldalak, alkalmazások, műsorok és filmek böngészését kínálja. A Pac-Man 30. születésnapja alkalmából bemutatta az első játszható doodle-t, amely a teljes 256 pályát és Mrs Pac-Man-t tartalmazta.
Október volt az a hónap, amikor a vezető nélküli autótechnológia több mint 140 000 megtett mérföldet regisztrált, november pedig az a hónap, amikor percenként 35 órányi videót töltöttek fel a YouTube-ra.
Több mint 120 millió Chrome-felhasználó (a 2009-es 40 millióról), nyitotta meg a Chrome Web Store-t az üzleti felhasználók számára, és kísérleti programot indított a Chrome OS notebookok számára.
2011-től napjainkig
2011 a változás ideje. A társalapító Larry Page 2011 áprilisában vált vezérigazgatóvá Eric Schmidt helyett.
A nagy keresőmotort hasznos dolgokra is felhasználták:
- Az egyiptomi tüntetések közepette bevezeti a Speak to Tweet nevű szolgáltatást, ahol az emberek tárcsáztak egy számot, a Google pedig közzétette az üzenetüket.
- Februárban a Google Art lehetővé tette, hogy virtuálisan bejárjuk a világ 17 legjobb múzeumát, és több mint 1000 műalkotás nagy felbontású képét fedezzük fel.
- A Japánban történt pusztító földrengést követően egy Emberkereső és egy információs oldalt készítettek, adománygyűjtő oldalakra mutató linkekkel.
- Megerősíti a tiszta energia iránti elkötelezettségét: 168 millió dollárt fektet be egy naperőműbe a kaliforniai Mojave-sivatagban; szélerőművekre vonatkozó adásvételi megállapodást köt Oklahomában, és mintegy 100 millió dollárt fektet be a Shepherds Flat szélerőműparkba, amely várhatóan a világ legnagyobb szélerőműparkja lesz.
- A Google kimondja, hogy a Gmail és a YouTube sokkal energiatakarékosabb, mint a nem felhőalapú videó- és e-mail-megoldások, ami ma minden háztartásban megtalálható.
Közben folyamatosan változtattak, finomítottak, hogy még tökéletesebb legyen a működés. Az egyre több felhasználó és tartalom mellé megjelenteket az éves frissítések, amik keresőbarát irányba tartanak. Egy biztos, a Google még nem ér véget, hanem tovább fejlődik.
Elérték, hogy a Google szolgáltatásokat több milliárd ember használja, amik közül a legérdekesebb, hogy mindegyik ingyenes. Az évek alatt akkora adattengert sikerült felhalmozniuk, hogy minden egyes felhasználójukról sokszor milliós nagyságrendű adatpontjuk van, amitől egyre több ember retteg. Többször hallottuk, hogy mennyi adatot sikerült lopni a Google-től, hiszen amúgy is rengeteget tud rólunk.
Eközben a Google lett a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb fejlesztője, ami ma már az elemzők helyett dolgozik. Könnyedén veszi a nyelvi akadályokat, figyeli a forrásokat, mindent, ami az internetre kerül. Itt kezdődnek a harcok a több elérésért és a jobb helyezésekért is. A mesterséges intelligencia az adatokból táplálkozik, emberi beavatkozás nélkül is képes tanulni. Vitathatatlan, hogy ma már a mindennapjaink szerves részét képezi, azonban a jövőben ez nem fog sokat változni. Jelenleg a világ második legértékesebb brandje, ami mögött világszerte több, mint 60.000 alkalmazott áll.
Összegzés
Ez a Google: az a vállalat, amely minden más technológiai vállalatot megelőzött abban, hogy a próbálkozást és a hibát egyszerű kísérletezésként fogadta el, olyan technológiák kifejlesztésére törekedve, amelyek elképesztőek, hasznosak, és mindenekelőtt örökre megváltoztatták az életmódunkat. Része a mindennapjainknak, és a múltat tekintve a jövőben még inkább velünk marad.
Töltsd le a Google 100 keresőoptimalizálási tanácsát
...és értesülj a legfontosabb SEO hírekről. 100% SEO, zéró spam.