Kedden, a 2014-es adótörvények beterjesztésekor derült ki, hogy a kormány megadóztatná az internetet. A törvénycsomag szerint nagyon brutális, gigabájtonként 150 Ft lenne az adóteher.
A tervezett adót a szolgáltatóknak kellene megfizetni, ám nyilvánvaló, hogy a szolgáltató a költségeket egy-az egyben átterheli majd a fogyasztókra. A kormány tervei szerint mintegy 20 milliárd forintot remél az adóból.
Az egy gigabájtnyi adat talán elvont fogalomnak tűnik a legtöbb mezei internetfelhasználó számára, de talán szemléletes példa, ha azt mondjuk, hogy egy HD minőségű film letöltése nagyjából 1300 forint pluszterhet jelent majd.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani hazai internethasználati szokások szerint ez óriási terhet jelent majd minden háztartásnak, és ezzel a tervezettel az internethasználat költsége nagyjából 3-10 szeresére nő majd.
A hazai gazdaságot a 2008-as válság éveiben is az internetgazdaság húzta, míg a hagyományos iparágak szédületes zuhanást mutattak be, addig a online kereskedelem még a legnehezebb években is bővülni tudott. Ne legyenek illúzióink, ez a törvény a hazai e-kereskedelmet a padlóra küldené. Ki böngészne webáruházakat, amikor tudja, hogy minden kattintás forintokat vesz ki a zsebéből.
Bár jelenleg szinte mellékesnek tekinthető, de ez a hazai keresőoptimalizálás és online marketing számára is egy nagyobb pofon lenne. Amellett, hogy megdrágulna a szolgáltatás, az ügyfélkör is radikálisan csökkenne, de ez az egész ügyhöz mérve marginális jelentőségű.
Ma az internet a szélessávról szól, és lehet, hogy a kormány nem érti az internet gazdaság jelentőségét, és a megváltást az ipartól és a termeléstől várja, mindez óriási tévedés. A jövő és egyre inkább már a jelen is az internetgazdaságé, az az ország, amely ezt nem ismeri fel, menthetetlenül leszakad. Furcsa paradoxon az is, hogy a kormányzat a Start-upok támogatásáról és jelentőségéről beszél, és közben ilyen tervekkel az egész ágazat alól kihúzza a hátteret.
De ma már a vállalkozások sincsenek meg az internet nélkül, a rendelések, az ügyintézés szinte minden az internetre épül, tehát az új törvény a gazdaság szereplői számára is óriási teher.
A Nemzeti Médiahatóság felmérése szerint a hazai internethasználók 43%-a használt nagy adatforgalmú oldalakat (fileküldés, torrentoldalak stb.) és 93%-uk használta a szintén nagy adatforgalmú közösségi oldalakat. Aligha túlzás tehát azt mondani, hogy ez a törvénytervezet szinte a teljes internetező lakosságot érint, ami nagyjából a teljes népesség 73%-a.
Persze elképzelhető, hogy az internettörvény csak gumicsont, hogy elterelje a lakosság figyelmét az amerikai kitiltási botrányról. Ez reális forgatókönyv, ám vélhetően a kormányzat ezzel többet veszít, mint nyer. A lakosság Facebook függő, nagyjából 4,7 millió ember lóg a közösségi oldalakon. Nincs veszélyesebb, mint egy függőtől elvenni a függősége tárgyát.