Kezdőlap » Tartalommarketing » Így döntik el az internetezők, hogy melyik tartalom megbízható – felmérés!
Tartalommarketing

Így döntik el az internetezők, hogy melyik tartalom megbízható – felmérés!

melyik-iranyban

Ezer webfelhasználót kérdeztek meg, hogy milyen szempontok alapján döntik el egy webes tartalomról, hogy az megbízható-e vagy sem. Íme az eredmények.

Az ausztrál DejanSEO már számos remek felmérést készített arról, hogy az átlagos webes felhasználó miként látja az internetet. Legutóbbi felmérésük azt vizsgálta, hogy miért linkelnek az emberek, most pedig azt kutatták, hogy milyen tartalmat tekintenek megbízhatónak.

Ezek a felmérések keresőoptimalizálási szempontból is igen fontosak, mivel a felhasználói élmény egyre fontosabb a rangsorolásban is, így érdemes tudnunk, hogy hogyan tudjuk minél jobban kielégíteni a felhasználói igényeket.

Lássuk hát a felmérés eredményeit!

A felmérés eredményei

Fontossági sorrendben az alábbi tényezők határozzák meg egy online anyag megbízhatóságát a felhasználók szemében:

Tartalom jellemzői: cím, nyelvtan, stílus, szóhasználat és a gyors válasz jelenléte

hirdetés

Bizonyíték: idézetek, linkek, referenciák és hivatkozások

Publikáló hírneve: márka, weboldal és szerző hírneve

Közösségi megerősítés: kritikák, közösség, hozzászólások

Ellenőrizhetőség: tényeket akkor tekintik igaznak, ha más weboldalakon is találkoztak vele

Hirdetések: hirdetések jelenléte, mennyisége és minősége a weboldalon

Intuíció: néhány webfelhasználó saját belső intuíciója alapján ítéli meg egy oldal megbízhatóságát

Biztonság: információs biztonság, kapcsolat biztonsága, adatkezelés, vírus-menteskörnyezet

Elfogultság: bizonyíték az objektivitásra, és az elfogultság mentességre

Dátum: a tartalom megírásának időpontja

Vizuális elemek: esztétika, design, struktúra, használhatóság

Képek: képek és grafikák jelenléte

tartalom bizalom

A felmérés nyílt volt, azaz a megkérdezetteknek kellett felsorolniuk, hogy milyen tényezőket tekintenek a bizalom jelének, tehát nem voltak előre megadott válaszok. A kapott eredményeket a DejanSeo csoportosította a fenti halmazokba.

A fenti tényezők közül a tartalom jellemzőinek volt a legnagyobb súlya, amit ezért további alkategóriákra is bontottak az alábbiak szerint:

Alapok: helyesírás és nyelvtan.

Nyelv: Hangnem, stílus és fogalmazás

Válaszok: világos válasz, kiemelten az első bekezdésben

Cím: A cím minősége és az átkattintásra ösztönző címadás

Hasznosság: a tartalomban lévő információ minőségével való elégedettség

Tények: tényeken alapuló, kutatáson alapuló írás

Következtetések

Eddig tehát a lista, azt gondolom nagyon hasznosak az ilyen felmérések. Néhány dolgot kiemelnék belőle.

Az első, ami keresőoptimalizálási szempontból különösen érdekes, az, hogy milyen fontos szerepe van a linkeknek, mint bizalomerősítő elemeknek. A leírtakat alátámasztó linkek a tartalom minőségét emelik és növelik a bizalmat a leírtak iránt.

A második kiemelendő dolog, hogy a márkaépítés milyen fontossággal bír. Már többször írtunk arról, hogy a márkának vélhetően SEO szempontból is egyre komolyabb a szerepe.

Ami számomra némi meglepetést jelentett, az az, hogy a reklámok is egyfajta hitelességet biztosítanak az oldalnak.

Érdekes kérdés, hogy vajon a vizuális elemek miért kerültek a sor végére. Azt gondolom ez a felmérés jellegéből fakad, hiszen ez egy tudatos döntést igénylő felmérés volt, ugyanakkor azt gondolom a képek és a design tudat alatt igenis komoly hatással van arra, hogy egy-egy tartalmat mennyire tekintünk megbízhatónak a weben.

Csak javasolni tudom hogy a fenti listát mindenki mentse el magának, mert nem csak a tartalomkészítésekor, de egy tartalomaudit során is komoly segítséget jelenthet.

Szuhi Attila

Üdv! Szuhi Attila vagyok, az ITE.hu alapítója és főszerkesztője. Fő területem a keresőoptimalizálás és az online marketing. Speciális szakterületem a Google büntetések a technikai SEO Audit és a linképítés.
Ha segítségre van szükséged, keress bátran.

2 hozzászólás

Kattints ide a hozzászóláshoz

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

  • Hasznosak az ilyen felmérések, de figyelembe kellene venni azt is, hogy kik között végeztek felmérést, mekkora volt a minta, ők milyen elvek szerint csoportosították a kapott válaszokat, stb. Bár lehetnek benne hasznos infók, ezek nélkül ez csak “brit tudósok megállapították” szint.